Miel�tt m�g belekezden�k, hadd id�zzek ink�bb egy arra sokkal �rdemesebb szem�lyt�l, Funakoshi Gichin Mester toll�b�l, aki nagyon j�l �sszefoglalta a karate l�nyeg�t n�h�ny mondatban:

"...A karate eredet�t misztikus legend�k �vezik, de egyet biztosan tudunk: gy�keret vert �s sz�mos helyen gyakorolj�k Amerik�t�l Kelet-�zsi�ig. A karate k�zel olyan r�gm�ltra tekint vissza, mint maga az ember, akinek fegyvertelen�l kellett harcba bocs�tkoznia term�szetbeni ellens�geivel: a vad�llatokkal, a barb�r n�pekkel, puszt�n saj�t lelem�nyess�g�re �s erej�re hagyatkozva. R�j�tt, hogy egy olyan jelent�ktelen kis l�ny, mint �, jobban teszi ha sz�vets�gre l�p a term�szet er�ivel, nem pedig harcol ellen�k. T�rsai k�z�tt m�lt� ellenfelekre akadt, ez�rt k�nytelen volt olyan technik�kat kifejleszteni, melyekkel megv�dhette mag�t vagy jobb esetben legy�zhette t�mad�it. Felismerte, hogy er�s �s eg�szs�ges testre van sz�ks�ge. B�r azok a technik�k, amelyeket el�sz�r kezdett kifejleszteni -- �s amelyek k�s�bb beleolvadtak a karate-do-ba -- nagyon v�rengz�, durva elemekb�l �lltak, de v�g�l is alapot k�peztek egy mindenn�l hat�konyabb �nv�delemnek, amely m�ra m�v�szett� emelkedett. Mit is jelent ez a sz�, karate? A laikusok hajlamosak minden kelet-�zsiai harcm�v�szeti �gat, ill. k�zd�sportot - val�sz�n�leg a filmek hat�s�ra - karate n�vvel illetni, holott - b�r mindegyik c�lja val�j�ban egy - st�lusukban, form�jukban teljesen k�l�nb�z� dolgokr�l van sz�. Maga a karate is sz�mtalan iskol�ra, st�lusra bonthat�. Ezek k�z�l egy, a r�gi trad�ci�khoz nagyon k�zel �ll�, Sotok�n Karate.

A karate sz� k�t r�szre bonthat�. A "te" m�g viszonylag egyszer�; azt jelenti "k�z(kezek)." A "kara" azonban k�t formailag teljesen elt�r� �r�sjeggyel is le�rhat�, b�r mindkett�t kara-nak ejtj�k. Az egyik azt jelenti "�res", a m�sik egy k�nai bet�, �s eredete a T'ang dinaszti�ra vezethet� vissza, leford�tva "k�nai." Lehetetlen meg�llap�tani, hogy melyik a helyesebb, mindenesetre Okinaw�n a karate sz� mellett, n�pszer� volt a "bushi no te" "a harcos keze(i)" vagy egyszer�en "te" szavak haszn�lata is. A "kara"-val kapcsolatban tal�n m�gis hely�nval�bb az "�res" meghat�roz�s. Egyr�szt az�rt, mert szimboliz�lja azt a nyilv�nval� t�nyt, hogy ebben az �nv�delemben nem haszn�lnak fegyvereket, csup�n a kezet �s l�bat, tov�bb� a karate-d�-t v�laszt� tan�tv�nyok nemcsak tov�bb t�k�letes�tik-e m�v�szetet, hanem k�zben megtiszt�tj�k sz�v�ket �s szellem�ket minden anyagias v�gyt�l �s �ntelts�gt�l. Buddhista t�rt�neteket olvasva olyan kifejez�sekbe botolhatunk, mint "Shiki-soku-ze-ku" �s "Ku-soku-zeshiki", amelyek tulajdonk�ppen sz� szerinti ford�t�sban azt jelentik, hogy "az anyag �res" �s "mindent�l mentes". A "ku" bet�t, amely mindk�t meghat�roz�sban szerepel, szint�n ejthetj�k "kara"-nak is, �s ez �gy is ugyanazt jelenti.

A VIII. sz�zadban a karate nem csak azokat a technikai elemeket tartalmazta, amelyeket a mostaniban is megtal�lhatunk. Ez az �ll�t�s �pp�gy igaz a sumora, vagy a judora is. A VII. �s VIII. sz�zadban a jap�n buddhist�k ell�togattak a Sui �s T'ang h�zakba, ahol kell�k�ppen tanulm�nyozhatt�k a k�nai harcm�v�szetet, s �tvihett�k annak egy finom�tott v�ltozat�t Jap�nba. Jap�nban a karate m�g sok ideig l�thatatlanul, vastag templomfalak m�g�tt, kolostorokba z�rva m�k�d�tt a Zen buddhizmus egy speci�lis r�szek�nt. M�s emberek nem is gyakorolhatt�k e m�v�szetet mindaddig, am�g a szamur�jok is el nem kezdt�k az edz�seket a templomokban. �gy lehets�gess� v�lt a karate sz�lesebb k�rben val� megismer�se...."

A Sotok�n st�lus megalap�t�sa az okinawai sz�let�s�, Funakosi Gichin (1868-1957) Mester nev�hez f�z�dik. Gyerekkor�ban nagyon gyenge, beteges volt, a sz�lei nagy gonddal vigy�ztak r�, att�l tartottak, hogy nem fogja meg�rni a feln�ttkort. Ez�rt is ker�lt a k�t karate Mester (az alacsonyabb, er�teljes testalkat�) Itosu, �s (a magas, v�v�sban is j�rtas) Azato keze al�. Gyorsan megv�ltozott Funakosi eg�szs�gi �llapota, hamarosan meger�s�d�tt, az eddig befel� fordul�, mag�nyos gyerekb�l, nyitott, t�rsas�gi emberr� kezdett v�lni, a karate kezdte bet�lteni eg�sz �let�t. Bar�tai felk�r�s�re alap�totta meg els� iskol�j�t, melyet "Soto"-nak (ezen a n�ven �rta al� verseit a Mester) kereszteltek el.

Tapasztalatait k�s�bb t�bb k�nyvben is le�rta: mint pl. "�letem a Karate-Do" (ez magyarul is beszerezhet� a szerintem legjobb magyar Budo szak�zlett�l: Zsolt P�tert�l a HUNOR sportv�llalkoz�sn�l). "Karate-do Kyohan", (ebben 18 kata le�r�s�t tal�lhatjuk fot�kkal illusztr�lva, a Kodansa kiad� gondoz�s�ban jelent meg) �s "Karate-do Nyumon" c�mekkel, itt r�szletesen olvashatunk err�l a t�m�r�l.

A karate egyik legf�bb jellegzetess�ge, hogy b�rki gyakorolhatja, fiatal �s id�sebb, er�s �s gyenge, f�rfi �s n�. A gyakorlatok v�gz�s�hez nem felt�tlen�l sz�ks�ges edz�partner. Term�szetesen a karate-d� gyakorl�s�hoz nem mindig el�g egy ember, a k�zdelem (kumite) �s a szabad k�zdelem (jiyu kumite) tanul�s�hoz elengedhetetlen a t�rs, de a kezdetekn�l ez nem sz�ks�ges. Ha valaki csak eg�szs�ges szeretne maradni, a szellem�t �s lelk�t k�v�nja csiszolni, akkor a karate gyakorl�s�t egyed�l is meg tudja oldani. Speci�lis ruha �s dojo sem kell: a karate otthon az udvarban is gyakorolhat�. Persze a legjobb - ha van erre lehet�s�g - valamelyik helyi klubba jelentkezni. Nagyobb az �szt�nz� er� egy k�z�ss�g r�szek�nt, rendszeres id�ben edzeni.

Sok m�lik a mesteren is, legy�nk nagyon k�r�ltekint�ek - n�zz�nk v�gig n�h�ny edz�st, miel�tt elhat�rozn�nk magunkat - �s ne �t�lkezz�nk egy st�lus felett, csak mert �ppen az a mester, akivel tal�lkoztunk nem nyerte meg a tetsz�s�nket (k�nnyen lehet, hogy ugyanannak a st�lusnak egy m�sik klubj�ban �g �s f�ld a k�l�nbs�g.) El kell d�nten�nk, hogy mit v�runk a karat�t�l, sportk�nt, versenyszer�en akarjuk �zni vagy a testet �s lelket m�lyebb szinten fejleszt� m�dszerk�nt akarjuk alkalmazni (ebben is megoszlik az egyes klubok v�lem�nye �s m�dszereik).

Lehet�leg mindenki olyan st�lust v�lasszon, ami az alkat�nak, egy�nis�g�nek megfelel�. Egy magas embernek nem biztos, hogy �ppen a Sotok�n karate lesz az ide�lis, de mindenki megtal�lhatja a saj�t �tj�t, az alkat�nak �s ig�nyeinek megfelel� m�v�szetet. Ebben a st�lusban nagyon m�lyek az �ll�sok, ami kem�nyen ig�nybe veszi a t�rd-, �s bokaiz�leteket. Alacsonyabb embereknek ezeket tal�n k�nnyebb elsaj�t�tani (b�r az igaz, hogy �n sem vagyok egy apr�s�g a Sotok�nhoz a 183 centimmel).

A cs�p�nek k�l�n�s jelent�s�ge van a gyakorlatok sor�n ez az egyik legjobban ig�nybevett testr�sz a t�rd mellett. Az edz�sek fizikailag rendk�v�l megterhel�k, de ez ne riasszon el senkit, mert k�s�bb, mint b�rmely m�s sportn�l, az �ll�k�pess�g fejl�d�s�vel egyre k�nnyebben veszi az ember ezeket az akad�lyokat. Fontos a fokozatoss�g �s a t�relem. N�h�ny edz�s nem el�g arra, hogy k�l�nleges �ll�k�pess�g�nk �s technik�nk legyen, a test�nket l�p�sr�l l�p�sre, fokozatosan terhelj�k, m�sk�l�nben nem lesz olyan hat�kony az edz�s, komolyan megs�r�lhet�nk.

Nincs szuper biztos technika vagy abszol�t t�k�letes harcm�v�szeti st�lus. Minden rajtunk m�lik, az emberen, aki az adott st�lust gyakorolja. Sajnos sokszor hallani, hogy len�znek egy �gazatot, mert "nincs akkora harc�rt�ke", "puh�ny" �s ehhez hasonl� megjegyz�seket tesznek. Ezeket legjobb, ha elengedj�k a f�l�nk mellett, semmi �rtelm�k nincs. Mellesleg nem hallottam m�g olyanr�l, hogy valaki k�pes lenne amolyan M�trixos mozdulattal kiker�lni egy puskagoly�t, lehet ak�rmilyen "szupermen"... ha m�r a filmekn�l tartunk l�sd. Indiana Jones �s a V�gzet Temploma kardoz�s jelenet... ;)

Ne az�rt j�rjunk edz�sre, hogy �tv�szelve a vizsg�kat, min�l el�bb megkapjuk a magasabb fokozatokat �s felk�thess�k a k�l�nf�le sz�nesebbn�l sz�nesebb �veket. A tud�s nem az �v�nkb�l �ramlik, az�rt k�zdeni, dolgozni kell. Jap�nban nincsenek sz�nes �vek, mindenki feh�rben van eg�szen a Dan fokozatig. A karate nem err�l sz�l, az igazi tud�s elsaj�t�t�s�hoz pedig nagyon sok gyakorl�sra, t�relemre �s kitart�sra van sz�ks�g.

Az igazi karat�ka ker�li a vesz�lyhelyzeteket, de ha m�gis haszn�lnia kell a tud�s�t, senki sem fogja megk�rdezni, hogy milyen sz�n� az �ve...